Psalms 147

Kiöntöm előtte panaszomat, kitárom előtte nyomorúságomat,1Mikor elcsügged bennem a lelkem. Te pedig tudod az én ösvényemet, hogy az úton, a melyen járok, tőrt hánytak elém. ^a 2Tekints jobbra és lásd meg, hogy senki sincsen, a ki ismerne; nincsen számomra menedék; senki sem tudakozódik felőlem. 3Hívlak téged, oh Uram; s ezt mondom: Te vagy oltalmam és örökségem az élőknek földén; ^b 4Figyelmezz esedezésemre, mert igen nyomorult vagyok! Szabadíts meg engem üldözőimtől, mert hatalmasabbak nálamnál! ^c 5Vezesd ki lelkemet a börtönből, hogy magasztaljam a te nevedet! Az igazak vegyenek engem körül, mikor jól teszel majd velem. 6

Könyörgés Isten szabadításáért és vezetéséért

7Dávid zsoltára. Uram, hallgasd meg könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra; hűséged és igazságod szerint hallgass meg engemet. ^d 8Ne szállj perbe a te szolgáddal, mert egy élő sem igaz előtted! ^e 9Ímé, ellenség üldözi lelkemet, a földhöz paskolja éltemet; betaszít engem a sötétségbe a milyen a régen megholtaké! ^f 10Elcsügged bennem a lelkem, felháborodik bennem a szívem! ^g 11Megemlékezem a régi időkről, elgondolom minden te dolgodat; kezed munkáiról elmélkedem. ^h 12Feléd terjesztgetem kezeimet; lelkem, mint szomjú föld, úgy eped utánad. Szela. 13Siess, hallgass meg engem Uram! Elfogyatkozik az én lelkem. Ne rejtsd el orczádat előlem, hogy ne legyek hasonló a sírba szállókhoz. ⁱ 14Korán hallasd velem kegyelmedet, mert bízom benned! Mutasd meg nékem az útat, melyen járjak, mert hozzád emelem lelkemet! ^j 15Szabadíts meg engem ellenségeimtől, Uram; hozzád menekülök! ^k 16Taníts meg engem a te akaratodat teljesítenem, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen engem az egyenes földön. ^l 17Eleveníts meg engem, Uram, a te nevedért; vidd ki lelkemet a nyomorúságból a te igazságodért! ^m 18És kegyelmedből rontsd meg ellenségeimet, és veszítsd el mindazokat, a kik szorongatják lelkemet; mert szolgád vagyok. 19

Isten oltalmát és áldását kéri népe számára

20Dávidé. Áldott az Úr, az én kőváram, a ki hadakozásra tanítja kezemet, s viadalra az én ujjaimat. ⁿ